A Kolibri Energia – a spirituális fejlődés és életmód „Kodály-módszere”

“Gyermekkorom óta a Titkot keresem, az elme teremtő erejét próbálgatom már nagyon régóta.

Sok-sok különböző energetikai módszert megtanultam és kipróbáltam, és szinte mindegyik sikeresen működött. Mégis újra és újra egy újabbat kerestem, a tökéletest, a felszabadítót, amelyben a teljes világegyetem, a teljes igazság van jelen és nem az alkotó által létrehozott leszűkített vetület. Amely egyszerű, és gyönyörűen színes, mint egy népdal.

Tiszta forrásból összegyűjtött, a természet ereje által formált technika a Kolibri módszer. Mindenkiben születése óta meglévő tudásra épít, nem akar semmi emberfelettit a használójára ráerőltetni, vagy róla elhitetni. Azokat a képességeket használja, amely az emberek túlnyomó többségénél születésük óta megvannak, ezért könnyen befogadható és alkalmazható.

Tiszta forrásból származó tudáson alapul, ugyanolyan tiszta forrásból származón, mint a népdalaink, a dallamok, amelyek ihletője a szél, a víz, a fák, a virágok, a napsugár… Olyan tiszta fejlődés- és változásmintákat közvetít, amelyek analógiája a természetben, főként a növények életében és minőségében könnyen megfigyelhető és megérthető.

A virágok, a növények sokfélék, csakúgy, mint mi emberek. Vannak hajlékonyak és törékenyek, vannak erősek, előre törők, vannak árnyék-kedvelők, szerények, és vannak a folyton a nap felé fordulók, lándzsalevelűek, örök harcosok és vannak a létükkel is békét árasztók. Színük is sokféle lehet, mint nekünk, embereknek, de miután mindegyik növény fotoszintetizál, ezért a zöld szín minden növénynél jelen van. Milyen érdekes szimbolika, a zöld szín a szeretet, a szívcsakra színe. Milyen jó lenne, ha bennünk, emberekben is a szeretet lenne a legközösebb vonás.

Ahogyan a népdalaink a tiszta érzelmekről szólnak, úgy segíti a Kolibri módszer a tisztaság létrejöttét bennünk és körülöttünk. A virág-analógia és a színek képletes és valódi ereje által könnyen és gyorsan szembesülhetünk legártatlanabbnak tűnő téveszméinkkel, ármányainkkal. Az a jó, hogy a szembesítésen túl könnyű általa változtatni is.

A magyar népdalok 7 fokú hangsorból állnak. A Kolibri módszer az egészséges, tiszta állapot létrejöttét a 7 csakránk tiszta és összehangolt állapotának megteremtésével éri el. Erőltetettnek tűnhet ez a párhuzam, de az kétségtelen, hogy bármelyik hang hamis, vagy siklik félre a 7-ből, nem jöhet létre tiszta hangzás.

Az a rendkívüli ebben a módszerben, hogy végtelenül természetes, semmit nem lehet benne művivé tenni. Éppen azért, mert végtelenül egyszerű. Színekkel és a természetben meglévő szimbolikák segítségével érünk el változást. Azt gondolom, hogy ennek a módszernek a gyakorlásával átbújhatunk az „aranykapun”, a Kapun, amely a magyar népdalok világában több mint egyszerű bejárat, nem csak a valós világ tereit választja el, hanem kapu az alsó és felső és minden világok között.”

Hegedűs Éva

A változásról

Minden mindig változik. Bármire is támaszkodtunk eddig, ahol most vagyunk, oda magunkat juttattuk el. A fejlődéseink, változásaink a saját sikereink. Amit elértünk, az a miénk. Persze mindig ott van a kísértés, hogy elkezdjünk ragaszkodni ahhoz, amit elértünk, megszereztünk, megszoktunk. Előfordul – főleg ha identitást építünk belőle – hogy ami korábban a támaszunk volt, az korláttá válik. Ami addig a fejlődésünket szolgálta, éppen az fog vissza, fékez a tapasztalásban, a kibontakozásban, a szabadságunk megélésében. Ahhoz, hogy új lendületet nyerjünk, ilyenkor éppen az elengedés segít tovább, és annak megértése, hogy semmilyen korábbi munka, erőfeszítés, vagy eszköz használata nem volt hiábavaló, mind a fejlődésünket szolgálta, és ha valami újba fogunk, azzal nem dobunk ki semmit, nem veszik kárba semmi, hanem egyszerűen csak felismerjük, hogy az új helyzetben most másra van szükségünk! A világ alapja a változás és a változtatási képesség. Mindig akadályozni fog, ha berögzült sémák szerint akarnánk haladni. Ez nem vezet a megvilágosodás útjára. A szabad ember a kitágulás ösvényét járja, nem ragaszkodik, és nem erőlködik. Szabad, mint a kolibri: lebeg, amikor van rá lehetősége, szárnyal, ha van tere, de zuhanni vagy éppen hátrafelé repülni is képes, ha éppen arra van szükség; a lényeg, hogy mindig rugalmasan, ráhangolódva, a Most-hoz kapcsolódva teszi! Tudja, hogy a ragaszkodás az Egységről leválasztottság állapota, a nyitottság az Egységhez kapcsolódás állapota. Míg a leválasztottság az egó, a kapcsolódás a tiszta én ösvénye: a Teljesség útja.

Horváth Zoltán